Mi is az őssejt pontosan?
Korlátlan számú osztódásra, önmegújulásra képes, nem specializálódott sejtek, amelyek aszimmetrikus osztódás révén önmagukhoz hasonló sejteket képeznek, és emellett elkötelezett utódsejteket is létrehoznak.
A fogantatás után a petevezetékben a méh felé vándorló és osztódó, majd ott beágyazódó magzatkezdemény még „mindenre-képes” (totipotens) sejtekből áll. A magzati fejlődés 15. napján kezdődik meg e sejtek specializálódása idegsejtekké, agysejtekké, izomsejtekké, bőrsejtekké, stb. Mindezek csak úgy érhetők el, hogy a mintegy 2 méter hosszú DNS-makromolekulán belül lévő 3,2 milliárd nukleotid közül e speciális feladatokra felkészülő sejtekben más DNS-szakaszok lépnek működésbe.
A magzati fejlődést követően megmarad néhány ilyen „mindenre képes” sejt, ezeket szöveti őssejtnek (hemopoetikus) nevezzük, melyek születéskor a köldökzsinórvérből kinyerhetőek.
Kétféle őssejtet különböztetünk meg: embrionális és felnőtt őssejtek.
A felnőtt és az embrionális őssejtek nagyon hasonló tulajdonságokkal rendelkeznek, ám a felnőtt őssejteket nehezebb a csontvelőből elkülöníteni.
